Reggel üdén ébredtem,
És még nem is sejtettem,
Mély álmomban miket vétettem.
De úgy érzem, tévedtem.
Álmomban egy ágyban feküdtem,
Nem értettem, ide hogy kerültem.
E rejtelmem sok ideig
Nem sikerült megfejtenem.
Ez a hely egy kórház volt,
Mellettem egy nővér holtat tolt.
S hirtelen a lábamra tekintvén
Láttam, az egyik nem volt a helyén.
Egy balesetet szenvedtem,
Rögtön segítségért siettem,
De erre képtelen lettem,
Mivel bal lábam elvesztettem.
Visszagondolván jutott eszembe:
Egy lánnyal siettem a tegnapi táncestre.
Elém tárult, mit tettem:
Egy falnak ütköztem.
Csak egyben reménykedtem,
Szerelmem ne kelljen temetnem,
De ezt is elvétettem….
Kissé megviselte lelkem.
Szerencsére, álmomból felkeltem.
Remélem, e gyötrelem
Mihamarabb elhagyja lelkem…