A szereplők csupán a képzelet szüleményei. Hasonlóság bármilyen valós személlyel és helyszínnel csak a véletlenek furcsa egybeesése.
Ezekkel az újgazdagokkal mindig csak baj van. És unos-untalan elégedetlenek. Idejönnek, felépítik a tökéletes emeletes házukat a tökéletes terasszal, a még tökéletesen élettelenebb kertjükkel és, ha lehet még ízléstelenebb magas szürke betonkerítésükkel. És a reggeli naptornájukkal. De a csakrák még sincsenek egyensúlyban . A tyúkokat feladtam: mert büdösek plusz a kakas korán és sokat kukorékolt. Mert a kert gazos, szerintem inkább változatosan virágos. Mert a ház rozoga és öreg, nekem patinás. Mert a közös hátsó kerítés foghíjas, talán inkább szellős… Pottyantós árnyszék a kertben, skandalum. Szóval itt tartottunk.
,,Hogyan, hogyan?! – ordibálja a szomszéd…. Hiszen be volt zárva, sehol nem csavargott… Ez a Te műved! Ezért megfizetsz…,, ,,Csoda,, – feleltem és gyorsan olajra léptem, mielőtt az arcomra kiülő győzedelmes vigyor lebuktat.
Fajtiszta kuvasz, de a kölykök tiszta Kakas. Nem, mint a kukori, hanem mint a farkaskutyám. Ötven kilós ártatlanság, egyetlen hűséges társam. A legjobb. A kocsmában is megvan a saját helye, nem tipródik, mikor megyünk már. Ha kell, hazavezet zokszó nélkül. Velem ellenben szófogadó, nem ugat vissza, imád az anyósülésen utazni. Anyám sírjánál sem türelmetlenkedik, van, hogy nyáron elfáradva, ott hajtunk fejet. De elkalandoztam.
Szóval hozták ezt a csini-bini fehéret, ilyen-olyan szülőktől, hogy lehet ilyen-olyan bajnokok lesznek majd. Tökéletes gazdag ember tervez, Kakas pedig végez. A töpörtyűk csak úgy gurultak szanaszét… ,,Mit csináljak? Hogy verjem láncra? Ezt a kis aranyos állatot? Vigyáztak volna maguk jobban!,, – tudtam le ezzel a párbeszédet legutóbb és azonnal meg is jutalmaztam kedves barátomat egy egész rúd Pick téli szalámival, ez a teljesítmény nem maradhat felfalható dicséret nélkül. Kutyaól épült a szomszédban: szép, szellős a kert végébe. Jöhet a bajnok. És jött is. Tavaszi este volt, vihart jósoltak. Az akcióhősök ideje. Lyukas kerítés a barátunk, tudtam én, hogy Pató Pál úrra kell hallgatnom a javításánál. Ásót, elemlámpát bekészít, alkalmi akadályt leküzd. Árnyak suhannak az esőfüggönyben, nedves föld cuppog a fémen. Kész! Kakas, tied a pálya! És igyekezz, mert lebukunk! Ásó, tereprendezés, elosonás. Említettem már, hogy az eső is a barátunk? Champion jött és.… Telitalálat, mint az Ötös lottón. Mi mást mondhatnék? Csoda.